2009. január 25., vasárnap

Kívánságebéd

Bár ez a cím, szinte minden ebédleírásom címe lehetne, most valahogy mégis idekívánkozott. Férjem nagyon szereti a fasírtot. Én is, csak valahogy csinálni nem annyira. Nem tudom miért, pedig igazán nem tart sokáig.

De ma nekiálltam, és ha már csináltam, annyit készítettem, hogy még holnapra is legyen.

Férjecském úgy szereti ha mini, épp csak egy falat. Szóval golyóztam egész délelőtt :D Köretként krumplipürét csináltam hozzá, és fokhagymás mártást. Igen, jól olvasod. Bár a fasírtot is JÓ fokhagymásan szeretjük, én nem elégszem meg ennyivel.

A mártást még Erdélyben tanultuk el, amikor 2004-ben kilátogattunk Kedves rokonainkhoz. Azóta ezzel esszük a rántott dolgokat, a melegszendvicseket.

És így készül: egy nagy pohár tejföl, egy evőkanál mustár, só, bors és belereszelve három gerezd fokhagyma.... érdemes kipróbálni, annak aki szereti a hagyma ízét :)

2 megjegyzés:

  1. Szia, olvasgatlak már egy ideje... Na jó, nem is olyan régen!:D De azzal, hogy Erdélyt emlegetted fel, most egészen hozzám szóltál. Ugyanis én ott lakom.
    Ezt a mártást errefelé muzsdéjnak hívják, mi is nagyon szeretjük (bár egy ideje csak lightosan, fokhagymaporral készíthetem), de picivel másabb a menete. Ha gyorsan kell, akkor én is hasonlóan csinálom, de amúgy másképp szokás. Persze, az íze ugyanaz és remek szósz. Mi főleg hal mellé esszük, de a sima sültkrumpli is isteni vele.
    Ma a VKF-"művemet" szeretném leírni, amihez szintén golyóztam én is:D, de néhány nappal ezelőtt halat ettünk ilyen mártással, és szándékszom leírni, majd ha érdekel, olvasd el.
    Üdv, Edith, két kislány anyukája :) (Kalandok a konyhában)

    VálaszTörlés
  2. Szia Edith!
    Nagyon köszönöm, hogy leírtad a nevét!
    Mindjárt átvándorolok Hozzád, és írok még :)

    Üdv.
    Szilvi

    VálaszTörlés