Fokhagymakrémleves, rakott zöldbab, herőke (csörögefánk)

A mai menü nagyon fincsire sikeredett. Szerintük. :) Nagyon jóllaktunk.
...

A levest már korábban többször csináltam. Ez a fokhagymakrémlevesnek egy gyermekbarátibb változata. Nem annyira markáns, mégis érezni rajta a finom fokhagyma ízét. Ezt úgy sikerül elérni, hogy krumplit is főzök hozzá.

Na és akkor leírom, hogy hogyan is készítem. Kb. 4-5 gerezd fokhagymát felvágok kis kockákra (mint ahogy a vöröshagymát is szokták), hozzá 4 db közepes krumplit is felszeletelek. Egy edénybe olajat öntök (kb egy evőkanálnyit) és ebbe beleteszem a fokhagymát és a krumplit. Egy kicsit forgatom az olajban, hogy jól átjárja. Aztán ráöntök kb 8 deci vízet, dobok bele egy leveskockát és lefedve kis lángon puhára főzöm a krumplit. Amikor készen van, beleszedem a sűrűjét a turmixgépbe, öntök bele kb. egy deci főzőtejszínt és natúr ízű krémsajtot (ezt tetszőlegesen szoktam beletenni - de nem kell egy egész). Majd öntök rá egy kis levest, hogy a turmixgép annyira ne kínlódjon és pépesítem. Az így kapott "masszát" visszaöntöm az alaplébe és lassan össze"rotyogtatom".

Majd tálalom és hozzá pirítóst, vagy levesgyöngyöt kínálok.

A mai második fogásunk rakott zöldbab volt. Nagyon szeretem a rakott zöldségeket, bár még sosem készítettem. De most már látom, hogy tényleg nagyon egyszerű, rengeteg lesz belőle és ami a lényeg, hogy laktató és finom.

A darálthúst elkészítem pörköltnek (olaj, hagyma, rá a hús, kicsit összeforgatva, pirosarany, só, bors, majoranna, esetleg fokhagyma - én most nem tettem bele, mert a leves is fokhagymás volt). Közben megfőzőm a rizst is, és megpárolom a babot. Majd jöhet a rétegezés. Bab - Rizses darálthús - Bab. A tetejére tejfölt (kb 2 decit) és egy tojást összekeverek és szépen egyenletesen elkenem. Én az egyik felére most tettem sajtot, hogy megkóstoljuk, úgy milyen.... nagyon finom, így legközelebb az egészre reszelek. Hát ennyi, és kész is ez a finomság.

A desszert ma herőke volt (vagyis csörögefánk) - ezt is ma csináltam először, bár már kérlelt egy ideje a család. Nem is tudom miért féltem tőle ennyire, olyan nehéznek és elkészíthetetlennek tűnt. Pedig nem az, egyáltalán.