Hogy miért félős??? Hát azért, mert mint oly sok minden mást, ezt is most készítettem életemben először. És amikor már majdnem készen volt (vagyis azt hittem, hogy már majdnem kész), még nem volt se íze, se bűze. Hát ezért.
Aztán felbátorodtam. :)
Először is egy fazékba feltettem a kelkáposzta csíkokat, és a kockára vágott krumplit. Vízzel leöntöttem, épp annyival, amennyi ellepi. Puhára főztem. Persze só, bors, kömény ment bele.
Eközben egy kis edényben rántást készítettem, amit aztán beleöntöttem a már megpuhult káposztára. Na, én itt azt hittem, hogy készen is vagyok. Kóstoltam egyszer, kóstoltam mégegyszer.... fú, semmi íze. Na most mi lesz? Az óriás"kondérnyi" kelkáposztát végül ki kell öntenem? Na nem hagytam magam :) reszeltem bele fokhagymát, tettem még bele borsot, és köményt. Ezekből rengeteget be"szippantott". Sőt, tettem még bele majorannát is. És így csak rotyogott és rotyogott hosszú percekig. Míg végre elkészült, megkóstoltam. Hááát.... ez olyan "gasztroélményt" nyújtott. És el is fogyott szinte az egész :)
Tejfölt csepegtettem a tetejére és így tálaltam. Hmm. Nagyon fincsi.
Ezer éve nem főztem-de kedvet kaptam:))
VálaszTörlés