Első gulyásos próbálkozásom

Már hetek óta (amióta bejött a jó idő) bográcsozni készülök. Most amikor végre időnk is lenne rá, az időjárás nem engedi. A héten viszont megtudtam, hogy sógornőmék Erdélybe utaznak lakodalomba, így az én feladatom apósom és anyósom ebédjének elkészítése is, ezen a hosszú hétvégén.

Így már napokkal ezelőtt eldöntöttem, hogy gulyásleves is lesz a menük között, természetesen palacsintával.

Úgy volt, hogy KedvesHitvesem :) fogja készíteni (ahogy mindig ő szokta), de nem tudott itthon lenni. Zsofkával ugyanis elmentek reggel korán, (vásároltunk 10 kis libát :) )értük voltak.

Na de a gulyásleves: még soha nem készítettem, Férjuramét viszont nagyon szeretem. Fel volt adva a lecke rendesen. Féltem, hogy mi lesz, ha nem sikerül. Kb. úgy voltam vele, mint anno a kelkáposzta főzelékkel. :)

Zsírt olvasztottam egy nagy levesesfazékban (eső miatt esélyem sem volt kint főzni), rádobtam másfél hagymát, amit korábban jó apróra vágtam. Dinszteltem, lehúztam a tűzről, rászórtam pirospaprikát, borsot, köményt. Jól összekutyultam, majd visszatettem a tűzre és rátettem az apróra vágott husit. Addig forgattam erre-arra, amíg a hús ki nem fehéredett. Ekkor tettem bele paradicsomot, felöntöttem meleg vízzel.

Tettem bele 1 nagy sárgarépát, (kisebb hasábokra vágva), és 1 fehérrépát (ezt csak félbevágva). Kb. 5 krumplit megpucoltam, felkockáztam, és ezt egy kicsivel később szintén a leveshez adtam. Aztán fedő alatt főztem tovább. Na itt már erősen elkapott a kétségbeesés, hogy ennek mikor lesz majd gulyás íze :D

Tettem bele idő közben egy kis majorannát, sóztam, és még kívánt egy kis köményt is. Aztán két óra elteltével, már kezdtem érezni azt az ÍZT :) amire vágytam...

Végül fokhagymát reszeltem bele, és csipetkét szaggattam hozzá (1 tojás és kb. 10 dkg liszt - ezeket jól összegyúrtam).

Így még forrt egyet, és a végeredmény nagyon finom lett.

Palacsintát tálaltam hozzá. De nem fotóztam, mert semmi extra nem volt, csak egy kis lekváros, kakaós, fahéjas :)