2009. január 31., szombat

Brassói és kókuszkocka

Reggel még az ágyikóban ért sógornőm telefonja. Megtudta, hogy ma is be kell mennie dolgozni, így nem tud anyósoméknak főzni...

... gyorsan ki is pattantam az ágyból, mert nem volt annyi hús előkészítve mára, hogy nekik is elég legyen. Kikaptam a fagyasztóból még egy adag tarját. Apósomék szeretik a húst, főleg, ha finom, puha, omlós. Ezért brassóit készítettem. Ezt gyorsan meg is tudom csinálni, és hatalmas adag lesz belőle (mi úgy szeretjük, ha az arány kb. 1/3 hús, 2/3 krumpli.
Fel is tettem olajra hagymát, és beleraktam a kockákra vágott tarját. Így egy kicsit pirítottam. Sóztam, borsoztam. Végül egy kis majorannát is szórtam rá. Aztán felöntöttem víttel, és lefedve hagytam, hogy puhuljon. Addig megpucoltam a krumplit, és azt is felkockáztam. Amikor a hús megpuhult, levettem a fedőt, és még hagytam, hogy elforrjon a levéből. (Ilyenkor szoktam még belereszelni 1-2 gerezd fokhagymát). Közben forró olajban kisütöttem a krumplit, és a húsra tettem, végül összekevertem.
Desszertként ma kókuszkockát készítettem, de nem a hagymonányos méretűt, hanem csak olyan "fogd meg és hamm" mini kockákat.

Sütöttem egy sima 6 tojásos piskótát. Közben elkészítettem a csokit. Amihez 20 dkg vajat, 25 dkg cukorral, 10 dkg kakaóval és 8 evőkanál tejjel összefőztem (DE nem forraltam) és öntöttem bele rumaromát is. Ezt sosem mérem, mindig csak úgy érzésre.

Amikor a piskóta kész lett, hagytam kihűlni. Aztán felkockáztam és beleforgattam a csokikrémbe, majd a kókuszreszelékbe.

2009. január 30., péntek

Függőségeim

Újabb körkérdés kaptam, ezúttal Edittől. A játék lényege, hogy le kell írnom, mi az az 5 dolog az életemben, amitől függök.
Hát gondokodnom kellett rajta, nem is keveset. Nem iszom, nem dohányzom, kávét sem iszom, néhanapján egy capuccionot engedek meg magamnak - ezek a dolgok jutnak eszembe, ha meghallom azt a szót, hogy függőség.

Szóval nem is olyan körnnyű ez a kérdés, mint amilyennek látszik. De talán összeáll a kép lassan :)

1.) Talán van egy "káros" szenvedélyem mégiscsak :) ez pedig a KAKAÓ. Egész kicsi gyerekkoromban kezdődött, és mára már eljutottam arra a szintre, hogy mindennap megiszom egyet :) Persze TILOS összekeverni. Férjem úgy mondja, hogy én csak a kakaós tejet szeretem, mert a kakaóra ráöntöm a tejet, gyorsan le is iszom róla, és az alján összeállt kakaó"krémet" kikanalazom. Kedves Férjemmel meg is állapodtunk, hogy jó, ihatom így, csak a gyerekek előtt ne :) ők igyák csak hagyományosa. Nyilván azért hoztunk ilyen "kegyetlen" döntést, mivel nekem az így elfogyasztott kakaó után kisebb gyerekkoromban rendszeresen fájt a hasam. A doktornénim meg is jegyezte: " Szilvikém, már megint a kakaó???"
...
2.) LAKBERENDEZÉS: bár ez így olyan nagyképűnek hangzik, egyszerűen csak arról van szó, hogy mindig kitalálok valamit, hogy a lakásban, kertben mit lehetne mééééég :) alakítani. És azt hiszem egy üzletnek valóban függője vagyok. Méghozzá a nagy kéksárga lakberendezési áruháznak. Ha évente több alkalommal nem mehetek el, rendesen rosszul érzem magam. Persze ilyenkor már jól összeírt listával felszerelkezve megyek. Ki ne maradjon valami. :) (EZEK PEDIG ITT FRISS SZERZEMÉNYEIM:)
3.) MOZGÁS: na ha valaki ismer, az most nevet, mert igencsak gömbölyű vagyok most is, és azt hiszem egészen kamasz koromtól a kellemesen telt nők táborát erősítem. Pedig mozogni, legfőképpen TÁNColni nagyon szeretek. Bármilyet, bármikor. Sajnos mostanában erre kevés lehetőségem jut, mint ahogy egy önfeledt zenehallgatásra is.. de nem panaszkodom. :)
...
4.) KIRÁNDULÁS: szeretek nyüzsögni, nagyon. Bár a gyerekek mellett most ez is háttérbe szorult, de idén már szeretném, ha felkerekednénk néha, és megismernék az országot-világot. Egyelőre az országgal is megelégszem :). Egy másik dolog is kapcsolódik ehhez a témához. Mostanában igényem van rá, hogy egy kicsit egyedül legyek, teljesen egyedül. Ez még engem is meglep, hiszen korábban sosem szerettem egymagam lenni. Az gyerekekkel itthon töltött évek viszont ezt is előhozták belőlem, így néha el-el "szököm". Naa nem messzire, csak vásárolni, vizsgázni... és ez feltölt.
...
5.) Na és lássuk csak, mi van még? Háát, nem is tudom. Függök mindentől, ami széppé, és boldoggá teszi az életem. A családom, A barátaim, az élményeim. Fontosak nekem, szeretem tudni, hogy mi van velük, és szeretek(nék) segíteni, ha szükség van rám. Szeretem, ha valaki eljön hozzánk, és úgy megy haza, hogy JÓ VOLT :) NEKEM ŐK A LEGFONTOSABBAK!!!
...
Nagyjából ennyi :)
Továbbítanám a kérdést:
CsacskaMacskának , Pankámnak , Süninek , Lepkevárnak , Ottisnak , Maimoninak .

Ha van kedvük játszanak ők is :)

2009. január 29., csütörtök

Kávészünet

Mióta Zsofka "ojis" azóta előfordul, hogy olyat is eszem-iszom napközben, amit azelőtt nem (mert mondjuk nem akartam csokival tömni :), vagy tejszínhabbal ... Most viszont engedtem a hűtőben rám kuksizó tejszínhab csábításának, és.... ... ez lett belőle. Capuccino (Irish Cream) habbal, mézzel, csokidarával. Jó reggelt és Szép napot!

2009. január 28., szerda

Spenót, ahogy mi szeretjük

Igen, ez biztos, jól olvasod, mi szeretjük :)

Legalábbis azóta, amióta úgy készítem, ahogy egyszer a Mindmegette.hu-n olvastam. Amint tudom, a pontos linket is kikeresem.

Szóval felteszem a spenótot, fagyosan. Párolom, ráreszelek több gerezd fokhagymát, (mi ezt is igen fokhagymásan szeretjük.). Amikor ez a része kész, egy másik edényben vajat olvasztok, teszek rá lisztet, kicsit pirítom, majd felöntöm tejjel. Ha szépen kezd sűrűsödni, reszelek bele sajtot (jó sokat), teszek még bele sót, borsot, szerecsendiót, és ezt a sűrű sajtos mártásszerűt beleöntöm a spenótos edénybe, és összeforralom. Végül főtt tojással, krumplival tálalom.

2009. január 27., kedd

Villámkaraj, grillezve

A mai délelőtt elrohant. Nagylányt elvittem az "ojiba", aztán haza. Kislánnyal posta, séta, egyéb ügyintézések. 11-kor ismét azon kaptam magam, hogy nincs ebéd (tervem).

Gyorsan kikaptam 6 db karajt a fagyasztóból, feldobtam a kályha tetejére, hogy kiengedjen. Addig elkészítettem a pácot. Olaj, fűszerek - ami épp a kezembe akadt, fokhagyma, bors, só. Ebbe beleraktam a husikat aztán elektromos grillen - ami egy hatalmas találmány, szerintem. És amit Kedves Nővéreméktől kaptunk anno nászajándékba :) - pillanatokon belül aranybarnává sütöttem (mellé dobáltam póréhagyma karikákat - hiába na, mi mindenhez eszünk valamilyen hagymát :) ). Köretként rizs és párolt zöldségek is voltak mellé, na meg majonéz, jó sok :)

Azért a készítés közben készült csak kép, mert ez egy tipikusan olyan étel nálunk, ami majdhogynem a sütőlapról egyből a szánkba landol :)

2009. január 26., hétfő

Név nélküli tészta :)

Délelőtt állok a konyhában, keresem a tegnapi fasírtot. De csak az üres tálat találom. ... Míg én oviba vittem a nagylánykánkat, addig DrágaFérjemuram bekapdosta azt a párat is, amit még tegnap vacsora alatt sikerült megmentenem :) - mára ebédre. :)
...
Így jött a szokásos kérdés: Mit főzzek ma??? Általában előző nap szeretem eldönteni a másnapi menüt, mert ilyenkor ha hirtelen kell cselekednem, nem jut eszembe semmi :)

Bekuksiztam a hűtőbe. Mi az, ami gyorsan "mozgósítható"? Sonka, zöldség, tejszín. Tészta meg mindig akad itthon, így megszületett a döntés. Tejszínes-sonkás-zöldéses tészta lesz az ebéd. Gyorsan felobtam egy levesesfazékban vízet, bele a zöldségeket, leveskockát, sót. És szépen puhára főztem. Közben egy nagy serpenyőben hagymát pirítottam és rászórtam a sonkát. Azt is kicsit pirítottam. Amikor a zöldség elkészült, rászedtem a hagymás sonkára és felöntöttem tejszínnel (ebből legközelebb kicst több is mehet - de most sajnos csak ennyi volt itthon). Picit még összefőztem, kömény (őrölt), szerecsendió, bors, és kész. Közben a zöldség főzőlevében megfőztem a tésztát is. Kiszedtem egy tányérra, rá a tejszínes sonkás lötyi.

Végül gouda sajtot reszeltem rá, és megettük :)



2009. január 25., vasárnap

Kívánságebéd

Bár ez a cím, szinte minden ebédleírásom címe lehetne, most valahogy mégis idekívánkozott. Férjem nagyon szereti a fasírtot. Én is, csak valahogy csinálni nem annyira. Nem tudom miért, pedig igazán nem tart sokáig.

De ma nekiálltam, és ha már csináltam, annyit készítettem, hogy még holnapra is legyen.

Férjecském úgy szereti ha mini, épp csak egy falat. Szóval golyóztam egész délelőtt :D Köretként krumplipürét csináltam hozzá, és fokhagymás mártást. Igen, jól olvasod. Bár a fasírtot is JÓ fokhagymásan szeretjük, én nem elégszem meg ennyivel.

A mártást még Erdélyben tanultuk el, amikor 2004-ben kilátogattunk Kedves rokonainkhoz. Azóta ezzel esszük a rántott dolgokat, a melegszendvicseket.

És így készül: egy nagy pohár tejföl, egy evőkanál mustár, só, bors és belereszelve három gerezd fokhagyma.... érdemes kipróbálni, annak aki szereti a hagyma ízét :)