2009. június 10., szerda

"Titkos játék"

Szepyke hívott egy játékra. 7 dolgot kell elárulnom magamról. Nem is olyan egyszerű ez. Azért megpróbálom leírni, hogy én milyennek látom magamat :)

1.) Talán legfontosabbnak azt tartom, hogy SZERETEK :) Nagyon és önzetlenül. Természetesen elsősorban a FÉRJEMET, GYERMEKEIMET, CSALÁDOMAT, BARÁTAIMAT. Ha valakit úgy igazán megszeretek, akkor komoly helyet kap a szívemben. Óriási szívem van :D (de erről inkább a környezetemet kéne megkérdezni) - ez így annyira nagyképűnek hangzik az én számból. Szeretek adni. Nem csak ajándékot, hanem szeretetet, meghallgatást. Szeretek segíteni, és bánt ha nem tudok. Van úgy, hogy sétálok az utcán, (bár mióta itt élek, ilyen nem volt) ránézek egy ismeretlenre és megszakad a szívem. Pedig lehet, hogy jobban keres mint én, vagy megvan mindene az illetőnek, de mégis valamit látok benne, ami miatt megsajnálom.... hülye vagyok tudom :)

2.) Ha valaki megkérdezné, hogy mi az az étel-ital, ami nélkül nem tudnék élni, akkor biztos, hogy a fagyit és a kakaót mondanám. Ezekkel úgy vagyok, mint egy dohányos a cigivel. Bármikor, bármennyit :) Persze ez az alakomon is nyomot hagy, de azt hiszem ki vagyok békülve magammal, persze lehetnék soványabb, meg lehetne vékonyabb a bokám, meg hosszabb a combom :) de én ilyen vagyok, a környezetem is elfogad így. Két éve, egy betegség miatt nagyon lefogytam (kb. 20 kiló szaladt le rólam), akkor a legkedvesebb unokatesóm azt mondta, hogy ez nem is én vagyok :) És tényleg nem :) Gyorsan vissza is szedtem. :D

3.) Alapvetően jókedélyű vagyok, rengeteget nevetek, kacagok, hahotázok. Néha persze van olyan is, hogy szomorkodom, vagy mérgelődöm. Ilyenkor sírok vagy kiabálok egy jót. Ezzel elszáll a rossz, és újra a régi bohókás emberke vagyok. Nem bírom bent tartani az érzelmeimet.

4.) Szeretem a zenét, mindenféle zenét. Hallgatom főzés közben, mosogatás közben, kertészkedés közben, vezetés közben, takarítás közben. Mindig. Ehhez kapcsolódik, hogy táncolni is nagyon szeretek. Bármikor képes vagyok nekiállni "bugizni".

5.) Nagy álmodozó vagyok, egészen kicsi gyerekkoromtól. Szerencsésnek is mondhatom magam, mert a sok-sok álmodozás eredményeképpen valami valósággá is vált mára. Mostanában szoktam azon gondokodni, hogy már eltelt egy csomó idő, és nem álmodoztam. Valószínűleg az ember, amikor felnőtté válik, akkor ezt úgy maga mögött hagyja. De ez így nincs jól, így gyorsan el is kezdtem álmodozni. Hogy miről??? Na az tényleg titok, majd ha megvalósulnak, elárulom :)

6.) Optimista vagyok, néha túlságosan is. Hiszem és tudom, hogy mindig jó történik, vagy ha valami rossz is, az is jóra fordul és annak is valami oka van. Az emberekről is mindig jót feltételezek, hiszek nekik, ebből adódóan csalódtam már sokszor... de sosem tanulok ezekből a dolgokból. Hamar megbántódom, de nem tudok sokáig haragot tartani (max. 5 perc) :D

7.) Nem szeretek szerepelni, magamutogatni. Ez már az iskolában is komoly gondot okozott, mondjuk feleléskor. Egy társaságban viszont hamar megtalálom a hangot az emberekkel. Hiába vannak "nőisebb idomaim" :D, nem tudok olyan felsőt felvenni, amit már kicsit is kivágottabbnak érzek, abban pucérnak érzem magam. (Ebben is hülye vagyok) :) Szeretek vendégül látni, jóllakatni, beszélgetni. Szeretek kirándulni, jönni-menni. Mindig be van sózva a popsim :D Szeretek fotózni.

+1: bár ezzel egy kicsit módosítottam a szabályokon, de ez még ide kívánkozott (persze lehet, hogy eszembe jutna még több minden). Szóval. Jelenleg 2 gyermekem van. Nagyon szeretnék még egyet (vagy még kettőt). A jelenlegi "országhelyzet" ezt viszont nem teszi lehetővé. Sajnos most teljesen felelőtlen lenne vállalni még akár egyet is. Remélem, hogy kb. 30-35 éves koromig mutatkozik majd valami javulás, és akkor szülhetek még. Mindkét lányom születését csodaként éltem meg. Persze fájt, fájt. De mindig az jutott eszembe utána, hogy ez az egyetlen olyan dolog az ember életében, ami tényleg fontos. Mert lehet az embernek sok diplomája, jól fizető állása, szép lakása, szép autója.... de egy gyermeket megszülni és nevelni?!?!! Na szerintem ez az, amiért érdemes élnem. Nekem ez a hivatásom :)
+2: mégiscsak gasztroblogban vagyunk :). Imádok palacsintát sütni. Nagyon megnyugtat, nagyon szeretjük, így bármikor hajlandó vagyok nekiállni. Mosogatni viszont nem igazán szeretek... de egy szükséges rossz.

Köszönöm SZEPYKE a meghívást. Örömmel játszottam :) Én is továbbadnám

-
Csacskamacskának, mert kíváncsi vagyok, hogy ő milyen 7 dolgot tudna leírni magáról :) Sokban hasonlítunk, ezt tudom ;)

-
Ginynek - na ő lehet, hogy azt mondja, hogy menjek a francba :D de tőle elnézem :D :D :D Nővérkém, esetleg 7 scrap oldallal megelégszem, magadról :D :D

Másoknak nem tudom továbbadni, mert úgy látom, hogy akiknek küldeném, már megkapták máshonnan.

4 megjegyzés:

  1. Szerintem, nem vagy hülye. Érzékeny ember vagy, akiből sajnos egyre kevesebb van. Drukkolok az országnak, miattad, és miattam, és a következő "kettő" miatt pláne!

    VálaszTörlés
  2. 1-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os és 7-es pontokat egy az egyben írhattam volna magam is. Hahó, nem egy tőről származunk véletlenül?:D

    VálaszTörlés
  3. Jaj, és a +1-esben is hasonlóan gondolkodunk. Szívem szerint nekem is kellene még egy gyerek,de nemhiszem, hogy vállalunk még. Anyagiak is, de nemcsak. Valahogy már nem bírnám idegekkel, azt hiszem!

    És még valami. Ez a megyek az úton és megsajnálok valakit... Amikor olvastam, azt hittem, fejbekólintottál. Még sosem fogalmaztam meg magamnak ezt, de sokszor vagyok ugyanígy.

    VálaszTörlés
  4. a +1 pont azt nagyon szépen leírtad!Én is így érzek a gyermekválalással kapcsolatosan.sajnos nekem már a 35 egészen közel van...de talán lesz 3 gyermek.Pillanatnyilag most nem ...de én a 40 korhatárt húztam meg magamnak: -)Ja és két fiúcskám van :-)

    VálaszTörlés