2010. február 1., hétfő

Egy aranyló finomság - sárgaborsó főzelék

Hideg van, és valahogy mostanában a krémleveseken, és a főzelékeken kívül nem kívánok mást. (az ÉDESSÉG más ... azt mindig kívánom) :)

Sárgaborsó főzeléket másodszor készítettem. Amikor kb. két hónapja először került aZuram elé, csak annyit kérdezett: "Miért nem szoktál ilyet gyakrabban?" Ő nem egy főzelékfaló, így ezt igazi elismerésnek vettem :)

Készítettem hát ismét az Ő, és persze mindannyiunk kedvére :)

Hagymát olajon üvegesre pároltam, beleöntöttem az előző este beáztatott sárgaborsómat (ha jól emlékszem 1/2 kg-s volt). Felöntöttem kb. kétszeres mennyiségű vízzel. Sóztam, dobtam bele két babérlevet, és két jókora fokhagymagerezdet is belenyomtam. Fedő alatt puhára főztem, kb. fél óra alatt. (Mivel nem akartam semmiképpen sem turmixolni, így nem is akartam túlságosan "szétfőzni".)
Amikor a sárgaborsót jónak találtam, készítettem egy rántást. Ezt érzésre készítettem, nem mértem sajnos semmit. Amikor szép zsemleszínű volt a rántásom, felöntöttem tejjel. És ezt a "keveréket" beleöntöttem a sárgaborsós fazékba. Jól összekevertem, öntöttem még hozzá tejet. (Nem akartam, hogy megálljon a kanál a főzelékben, ezért hígabbra készítettem). Végül egy kiskanál ecetet is öntöttem hozzá.

Finom, krémes, szívet-lelket melengető főzeléket kaptam :). Végül sajtos palacsintacsigákkal tálaltam :)

2010. január 13., szerda

Egy lusta gasztroblogger naplója: avagy elkésett karácsonyi receptek

Igen, lusta voltam, vagyok. Nem is tudom mi van velem, de nem esik jól írni. Éljük az átlagos hétköznapjainkat. Eszünk is persze, de valahogy eszembe sem jut feljegyezni a dolgokat. Talán idén már visszatérek régi "énemhez" :)

Ja, és még el nem felejtem: Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a karácsonyi, újévi jókívánságokat, természetesen én is kívánok minden Kedves Olvasómnak csupa jót erre az évre. Egészséget, nyugalmat, szeretetet :) és tényleg minden szépséget :)

Hát akkor összeszedem magam, és leírok egy-két receptet még Karácsonyról :)

Pl. itt van elsőként a mézes puszedli. A receptet még jó régen a nlcafe Sütik képpel fórumáról lestem, és ha jól emlékszem Bilonka volt az a felhasználó, aki volt olyan kedves és megosztotta a fórum olvasókkal ezt a fantasztikus mézest.

Így készül:

3 tojás sárgáját és 1 egész tojást kikeverünk 15 dkg porcukorral. 25 dkg mézet és 5 dkg zsírt meglangyosítunk, hogy folyós legyen. Én egyben tettem be őket picikét a mikróba. A folyós mézet + zsírt is a nagy tálba öntjük a tojásos keverékhez. Belekavarunk 4 evőkanál tejfölt és a fűszereket, tetszés szerint. Én tettem hozzá 2 teáskanál vaníliás cukrot, másfél teáskanál őrölt fahéjat, fél teáskanálnyi őrölt szegfűszeget, és ugyanannyi őrölt gyömbért. 60 dkg liszthez hozzákeverünk 2 teáskanál szódabikarbónát, utána ezt a lisztet hozzádolgozzuk a kikevert folyékony alkotórészekhez.

A tésztát betesszük pihenni a hűtőbe. Másnapra kellően szilárd, formázható lesz! Én tegnap gyúrtam, ma délután sütöttem. A sütés: golyócskákat formálunk. Viszonylag egyformák lesznek, ha egy teáskanállal szedegetjük a tésztamasszát. Rövid idő alatt megsül. (170 fokon kb. 10 perc)

A kimaradt 3 db tojásfehérjéből habot verünk, 25 dkg porcukorral tovább verjük. Most lehet a habba a forró puszedliket beleforgatni, utána sütőpapírra szedni, szárítani.

Beiglim:

Szintén nlcafe-s szerzemény. Andi osztotta meg velünk ezt a csodás, képekkel ellátott receptet. Már négy éve készítem ezalapján a recept alapján. Mindig nagy a sikere.

Mutatom (eredeti receptleírás ez is):
A receptből 6 db fél kilós beigli lesz. A tésztából 6 db 27 dkg tésztának kell kijönnie. A tölteléknek ugyanannyi dkg -nak kell lennie mint a tésztának. Tehát egy 27 dkg-os tésztát 27 dkg töltelékkel kell megtölteni.
90 dkg liszt
25 dkg margarin
12.5 dkg zsír
10 dkg porcukor
2.5 dkg élesztő
2 db tojássárgája
1 dkg só
1dl hideg tejszín és hideg tej, annyi,hogy a tészta kemény legyen.
Az élesztőt a lisztbe bele kell morzsolni, nem kell keleszteni. Apukám mindig elöző nap elkészíti és betölti a bejgliket és csak másnap süti.
A titkok : A tészta nyújtásánál sem a deszkát,sem a tésztát nem kell lisztezni. Délután mikor elkészül a beigli akkor le kell kenni tojássárgájával, hagyni kell száradni , este le kell kenni tojásfehérjével. Éjszaka hüvős helyen de nem hütőben kell tárolni. Ha meleg helyen van tárolva akkor túlkel.
És csak reggel szabad sütni! Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszúrkálni több helyen középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos,hogy a gőz ki tudjon belőle jönni. Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni.
Mák vagy dió töltelék 6 db beiglihez )
0,5 l víz
70 dkg mák vagy dió
50 kristálycukor
15 dkg zsemlemorzsa
mazsola, örölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi örölt pírított szegfűszeg.
A vizet a cukorral jól fel kell forralni. És utána ráönteni és összekeverni a további hozzávalókkal. Hagyni kell kihűlni, célszerű előző nap elkészíteni.
Készítettem három mákosat, és három diósat. A mákosról sajnos nem tudott élvezhető kép készülni, mert elfogyott, mire észbekaptam :D

Folyt.köv.

2009. december 20., vasárnap

Készülünk...

...készülgetünk.

Sosem szerettem, hogy Karácsony előtt az emberek kapkodnak, és túlvállalják magukat. Így én mindig jól előre eltervezem, hogy mit és mikor akarok :)
Ma éppen ezt:
Ha készen lesz, hozom a receptet is. (évről évre ugyanúgy készül) :)

2009. december 1., kedd

Végre sikerült - Rizskoch

Marmalade blogján akadtam erre a receptre. Mivel nem volt itthon narancsom, így "natúr" változatban készült.

Volt már egy próbálkozásom anno ezzel a fincsiséggel - egy másik recept alapján. De akkor poharas nyalánkságként végezte :) mert nem volt szeletelhető egyáltalán.

Ez viszont!!!!! Fúú, olyan lett, amilyennek lennie kell. Komám javaslatára csokiöntet is készült hozzá, így már nekem is jobban csúszott. :D

A recept pedig, ahogy Marmalade-nál láttam - onnan bemásolva és kihagyva, amiket nem tettem bele:

Hozzávalók:

1 bögre (2,5 decis) rizs,
4 dl víz, 5 dl tej,
4 tojás, 15 dkg cukor,
3 evőkanál liszt.
A rizst átöblítem, és nagyjából dupla mennyiségű vízben (4 dl) felteszem főni. Először felforralom, majd alacsony hőfokon puhítom. (Egyszer-kétszer óvatosan átkeverve.) Amikor a rizs a vizet alaposan magába szívta felöntöm a tejjel, ízesítem a narancs reszelt héjával, egy evőkanál cukorral . Addig főzöm amíg a rizsszemek megpuhulnak és a rizs a tejet is magába szívja. Amikor elkészült félre teszem hűlni.

A tojásfehérjéket a cukor felével kemény habbá verem, a tojások sárgáját pedig a cukor másik felével.

A kihült rizshez hozzákeverem a cukros tojássárgáját, beleforgatom a tojások felvert habját. Óvatosan átkeverem, majd megszórom néhány evőkanál liszttel. Ismét átkeverem.

Vajjal, liszttel kikent kerek tepsibe öntöm. Előmelegített sütőben, kb. 180 fokon 30 perc alatt megsütöm.Házi készítésű feketeszedres-őszibarack lekvárral kínáltam.

Marmalade! Köszönöm a receptet, kipróbálom narancsosan is!

2009. november 2., hétfő

Az én kisnaplómat is szeretik?

Igen, úgy tűnik van valaki, aki szívesen olvassa soraimat :) Pedig mostanában kissé elhanyagolom az írást, ennek ellenére Edith volt olyan Kedves, és megajándékozott. KÖSZÖNÖM!!!

És hogy én kiknek adnám?
Kapásból jönnek a nevek:
- természetesen Edithnek, mivel én is szeretem az ő blogját olvasni :)
- a nagy-nagy kedvencemnek:
Szepykének (Írok a fiatalságom szépségéről, ígérem :) ... még érik bennem a bejegyzés) :)
-
Maimoninak
-
Trinitynek

Mert az Ő blogjukat is nagyon szeretem olvasni. Ha csak pár percem van, hozzájuk biztosan "beolvasok".

KÖSZÖNÖM Edith mégegyszer!

2009. október 16., péntek

Ananászos lepénykék - Stahl Judit recept

Épp Drága Komámat vártuk vacsira. Tudom, hogy nagyon szereti az ananászt, így valami ilyesmi fincsiségben gondolkodtam.

Azért azt hozzáteszem a történethez, hogy engem fenyegetéssel sem tudnának rávenni arra, hogy akár egy ananászos édességet is magamhoz vegyek. Egyszer nagyon régen történt, hogy egy nagy-nagy gyermekkori szerelmem szülinapi buliján, vagy zsúrján vettem részt (kb 5-6 éves lehettem :) ) Amikor a tortára került sor, én mit sem sejtve nagyot haraptam belőle. És ekkor....

... valami "roppant" a fogam alatt, amitől kirázott a hideg és a hajam is majdhogynem égnek állt :) Na hát igen, ez volt az ananász, apró kockákra vágva, benne a tésztában, telis-tele. Jó kislányként magamba tuszkoltam azt az egy szeletet, aztán köszönöm, de nem kértem többet. És ez a "vonzalom" azóta is tart.

Na de nagyon elkanyarodtam. ŐK szeretik, akkor egyék csak nyugodtan :)

Kinyitottam egy Stahl Judit könyvet, és ezt találtam:
Ananászos lepények

3 dkg vaj

1 evőkanál méz

1 doboz ananászkarika konzerv (12 karikás)

25 dkg leveles tészta

kevés liszt a deszkára

2 evőkanál porcukor

1/2 teáskanál őrölt fahéj

2 csipetnyi frissen reszelt szerecsendió (na én nem frissen reszeltem)


A sütőt előmelegítettem 230 fokra. Sütőpapírral kibéleltem egy tepsit.


Kis lábosban felmelegítettem a vajat, majd a tűzről levéve hozzákevertem a mézet.

A tésztát lisztezett deszkán nagyon vékonyra nyújtottam, majd a megmosott és lisztbe mártott konzervesdoboz segítségével 12 lepénykét szaggatok. Egy kisebb átmérőjű pohárral is megnyomkodom a lepényeket, így szegélyük is lesz. Villával kicsit megszurkálom itt-ott, hogy ne púposodjon majd fel sütéskor.

Minden lepényt a tepsibe teszek, rápakolok egy-egy ananaászkarikát, megkenem a mézes vajjal, és 15 percre a sütőbe teszem.

Amikor kész, még forrón megszórom az fahéjas, szerecsendiós porcukorral.

Azt mondták fincsi volt. El kell hinnem nekik, mert én bizony meg nem kóstoltam :)

2009. október 12., hétfő

Az én Oscar díjam

Messzenéző Minyon ajándékozott meg egy díjjal, méghozzá nem is akármilyennel....

.... tadadadammmm :)

Jelentem én is Oscar tulajdonos lettem.

Köszi Minyon, hogy gondoltál rám :)